Fekete bárány.

2010 január 28. | Szerző: Andrea |

 Megint elővesz a depresszió, aj jaj.

Valahogy eddig ez a hét sem stimmel, kezdek kétségbe esni.Rossz úgy bemenni a melóba hogy én vagyok a ” fekete bárány” aki kilóg a sorból és nem tudja teljesíteni az előírást.Nem mondják de szerintem ez az a dolog amit a leghamarabb észre lehet venni.Nem tudok mit csinálni, és ez csak rosszabb lesz.És mindjárt itt a negyedév vége.Félek, hogy már megint elrontok mindent.Ezt a melomat nemkéne elcsesznem.
Az egész életemet nem kéne elcsesznem.De valamiért mindig én voltam az akinek nem sikerül semmi.Annak idején nem vettek fel abba a középsuliba ahova nagyon szeretem volna bekerülni.Gondoltam ez van, aztán meg csak belenyugodtam.Valahogy kibírtam.Minden álmom az volt és valahol legbelül még mindig az, hogy építész legyek.Hát csak három ponttal csúsztam el a felvételin, szívás.Gondolhatnám ezt dobta a gép.

Amúgy valahogy nem értem az életem, itt van a családom.Tök jó, nincs vele semmi gáz.Bárki őrülne neki szerintem.
Néha mégis azt érzem, én nem tartozom ide.Nem vagyok a család tagja, én vagyok az aki mindig megbújik az árnyékban.Ha nem vagyok ott az senkinek nem feltűnő.Ha valaki megnézné a gépemen a családi fotókat,(5000db)ha mindent össze szedek, mindenkiről találna rengeteget de énrólam kb csak 3-4 et találna.Inkább elbulyok a gép másik oldalára, csak ne maradjon nyomom a világba.Sokszor gondoltam azt, ez csak valami tévedés egyszer majd jön valaki és azt mondja valaki tévedett.Butaság de én ezt érzem.

Mindig elrontok mindent, pedig szeretném jól csinálni.Nem vagyok elég kitarto és pár éve még az önbizalmam is nagyon mesze volt tőllem.Megprobálom ősszeszedni magam, nemszeretnék megint mindenkinek csalodást okozni.És ha pozitivan állok a dolgokhoz lehet, hogy még jól is elsülhetnek. Bárcsak ez a kapcsolataimban is megjelenne. De a depresziom egyik oka vészesen közeledik és ez nem segit, február 14.A magányosok kedvenc ünnepe.
De állitolag egyedül is lehet boldogan élni, nekem nem megy.Én szeretnék egy kapcsolatott mert nembirom a magányt már nem.

Na jó próbálok inkább a munkámra koncentrálni, bizonyítanom kell főként magamnak, hogy mégsem vagyok “fekete bárány” aki mindenhonnan kilóg.Remélem hamar itt lesz a tavasz és színesebben látom majd az életet…………………………………………………………………..